Csoki és kávé
Szenvedély. Ez az egy szó jut eszembe bármelyikre gondolok, és még az, hogy egyik nélkül sem tudnék élni. Viszont kávén és csokin símán! Életem két nagy szenvedélye, amiről most megosztok veletek néhány gondolatot – a harmadik szenvedélyemről nem akarok írni, mert az már erősen 18-as karikás lenne… Tehát ez a két (három) dolog éltet.
Ha a csokiról van szó, akkor a jó öreg Gombóc Artúrhoz hasonló gondolatok jutnak az eszembe, miszerint a legfinomabb csoki, a kerek csokoládé, a lyukas csokoládé, a szögletes csokoládé, a töltött csokoládé, a töltetlen csokoládé, a mogyorós csokoládé, a mandulás csokoládé, a tejcsokoládé, a keserű csokoládé, a dobozos csokoládé, a papíros csokoládé stb.stb.stb. Vagyis imádom a csokit, bármilyen szóba jöhet. Igaz ma már egy kicsit válogatósabb vagyok, ha én vásárolok, mert inkább az étcsokit fogyasztom, abból is a csúcs kedvencem a mentolos. Egy nagy baj van vele, gyorsan elfogy! Jöhet még a körte darabos és esetleg a kekszes barackos. Nem is olyan régen kaptam 5 tábla különleges étcsokit, mindegyik fűszeres volt. A legizgalmasabb a masala fűszerezésű, amivel megkínáltam gyerekeimet is, mire fintorogva megjegyezték, hogy ennek olyan íze van, mint a chicken tikka masala-nak (indiai fűszeres csirkehús). Nem kértek belőle többet – így én faltam fel az egészet! Őszintén bevallom képtelen vagyok ellenállni a csokinak, pedig próbálkozom, de mindig ott motoszkál a fejemben, hogy ott van a szekrényben és csak egy picit török még, aztán nem nyúlok hozzá! Esküdözöm magamnak, de 10-15 percnél nem bírom tovább, újabb pici darabot kell törnöm és ez addig megy, míg el nem fogy. Függő vagyok, nekem ez a drog, szoktam is mondani, ha csoki van, nincs baj, illetve megmagyarázva a mértéktelen fogyasztását, azt mondom, kellenek az örömhormonok.
Ha tejcsoki akkor belga! Néhány hónapja jártam Belgiumban, Brüsszelben, ahol minden a csokiról szól (legalábbis én semmi mást nem láttam, csak csokit és csokit és csokit), mondanom sem kell csurgó nyállal és remegve jártam az utcákat, minden kirakat előtt megálltam és arról álmodoztam, hogy mi lenne, ha én most beülnék ebbe a kirakatba és felfalnék mindent… Szerencsére nem volt nálam sok pénz, így nem fektettem csokoládéba a családi vagyont, de erősen elgondolkodtam rajta! J
Kávé. Kávé nélkül nem vagyok képes, sem hajlandó semmire. A pici fiam szokta mondani: “Amikor anya felkel még nagyon pici a szeme és nem beszél, aztán megissza a kávét és nagy lesz a szeme, aztán már beszélni is tud. “ Pontosan, jól látja a kávé fontosságát! A kávé elvarázsol, magával ragad és olyan olyan élvezetet ad, amitől nem tudok és nem is akarok szabadulni. Már csak az illata is varázslatos, és amikor belekortyolsz, lassan, érzékien, és ez a pazar nedü eloszlik a szádban, megérzed a tökéletesen harmónikus ízt, amire vágytál és ott a teljes beteljesülés… Függőség! Igen, egy újabb drog a csoki után, de kit érdekel? Ezek legalább legális drogok és még finomak is! Ennyi bűnözés kell, ennyit mindenki megérdemel, én meg pláne! Élni jöttünk a Földre nem csak lakni!
Szex és a pasik. A harmadik szenvedély. Óh! Bocsánat, erről nem írhatok, ezt itt nem lenne jó részletezni…. Inkább falok egy kis csokit, mert így este tizenegykor a kávé már nem tűnik jó ötletnek, de a csoki, az igen, az mindig jó ötlet! (jaj nekem, csak az edzőm el ne olvassa ezt, mert épp a bikini szezonra készülünk és diétáznom kell. De, ha jól belegondolok én diétázom mindig, mert nem eszem szinte semmit, csak csokit!)
Javaslok egy dupla élvezetet reggelre: kávé csokival! És indulhat is a nap! Jó-jó, előtte még jöhet a khm, khm, és akkor triplán élvezed a reggelt… na és ha még emellé mosolyogsz is a színes ruhádban, akkor az már organikus orgia! Ezt kívánom én neked minden napra!!! ;-)